Én és a reptéri sajtószemle • Hobby Turmix
jan
14
2013

Én és a reptéri sajtószemle

Hazafelé utaztam, már csak egy beszállás volt hátra, és a kétórányi repülés. Reggeli zsibbadtság. Ültem, és a soromra vártam a frankfurti reptér beszálló kapuja előtti térben. Körülöttem mindenütt szendergő emberek. Olvasni próbáltam, előkotortam a könyvet, de nem volt hozzá kedvem, a szöveg túl monotonnak tűnt, a sorok összefolytak.

Ekkor kacsintott rám a szemközti ingyenújságos stand. Telis-tele volt mindenféle ínyencséggel, ropogós, jó sok euróba kerülő nyugati lapokkal, amelyekből kényemre-kedvemre válogathattam, ezúttal ingyen. Közelebb mentem.

A felső sorban ott virított a Frankfurter Allgemeine, a Süddeutsche Zeitung és a Handelsblatt. Voltak további német sajtótermékek is, ám mivel nem ismerem Goethe nyelvét, ezek fölött gyorsan átsiklottam. Végül négy angol nyelvű lapot ragadtam meg. Boldogan ültem vissza a helyemre, azzal a gondolattal, hogy most bizony betömködöm információval az elmúlt hét kihagyott híreinek űrként tátongó helyét. Tanulok, én mindig tanulok. És erről fogok most írni, a teljesség igénye nélkül.

Bemelegítésnek ott volt a USA Today, a maga mókásan hosszú, kolbászszerű formátumával és kevés oldalával. Már a címlapról kiderült, hogy a 13-as számot viselő évről csupa rosszat gondolnak a megkérdezettek: az adók nőni fognak, a nemzetközi helyzet feszült marad, a gazdaság tovább küszködik a válsággal stb. stb. Mindössze két olyan mutató akadt, amelyről derűlátóbban nyilatkoztak: az infláció és a munkanélküliség rátája, mindkettő javulni fog – mondották a (tengerentúli ;-) ) megkérdezettek. Nem csoda, hogy ott nincs 13. emelet vagy 13-as házszám… Sajnos, ezt az évet nem aludhatják át, mint mackó a telet :-)

További címlapsztori, ugyanott, hogy az újraválasztott Obama elnök adminisztrációja elfogadhat-e cégektől pénzadományokat, a beiktatásra, hisz azok cserébe az érdekeiket pártoló intézkedéseket kérhetnek a kormányzattól. Első beiktatásakor az elnök visszautasította a korporációs pénzeket, most viszont elfogadta. Igaz, nem mindenkiét, a 417 adományozni kívánó közül mindössze hatét. Senki sem csodálkozott azon, hogy köztük volt a Microsoft, aki nemrég nyert meg egy 617 milliós állami szoftverpályázatot. Ti sem lepődtetek meg, igaz?

Szintén a USA TODAY szerint a világ lakosságának 32%-a keresztény, 23%-a muszlim, 16%-a nem vallásos, 15%-a hindu, 7%-a buddhista és 7%-a valamely más vallás képviselője, és mindez egy 23O országban végzett felmérés szerint. Gondoltátok volna?

Végül még az is belefért, hogy miként fognak Amerikába repülni a hokiblokád befejeztével a világon szerteszét szóródott NHL sztárok, meg hogy az amerikai hadsereg harcedzett, ám leszerelt tagjai közül jónéhányan oktatási intézményekben teljesítenek szolgálatot, mert bírják a stresszt :-) . Erről az jutott eszembe, hogy így talán könnyebben elkaphatnak egy esetleg útjukba kerülő ámokfutót… bár inkább ne legyen szükség erre a képességükre. És végül, a lap szerint Hillary Clinton, bár ma még csak 65 éves, valószínűleg nem indulhat a következő elnökválasztáson, a kora miatt. Ha férfi lenne, simán megtehetné, jegyzi meg ironikusan a lap… Ha Skandináviában indulna, simán megtehetné, jegyzem meg mosolyogva én :-)

Másodikként ott volt a THE WALL STREET JOURNAL (WSJ) péntek-szombati európai kiadása. Ez már sokkal komolyabb lap, üzletemberekre szabva. A címlapon 3 kőkemény sztori, elsőként a (frankfurti székhelyű) Európai Központi Bank azon döntése, hogy nem csökkenti a kamatot, és ennek a várható, válságot mélyítő vagy épp fékező hatása, aztán a párizsi kurd aktivista nők elleni merénylet, szép, nagy, színes képpel és végül, egy Nokia sikersztori. Fogadok, erre felkaptátok a fejetek, igaz? Pedig igaz, a Nokia  az utóbbi időszak leglátványosabb eredményét produkálta a LUMIA család piacra dobásával, nem győztek eleget szállítani (szószerint), a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot és az ügyfelek várólistára kerültek, hogy megkaphassák az új Nokiájukat. Vicces, mintha egy 15 évvel ezelőtti hír lenne. Ennek ellenére a finn készülékgyártó még jócskán benne van a … pácban  :-)

És benne van, a lap belsejében, néhány további izgalmas írás. Az egyikük pl. párhuzamba állítja a múlt század húszas-harmincas éveinek nagy válságát a mostanival, és a múlt kapcsán megjegyzi, hogy a politikai szélsőségek ott találtak a leginkább táptalajra, ahol a válság a legtovább húzódott. Ráadásul ez főként azokban az országokban történt, ahol a politikai kultúra relatíve újabb keletű volt. Azt hiszem, ideje elkezdeni aggódni…

Aggódnak ám a csehek is, ott ahol Csehszlovákia békés felbomlásásnak a 20. évfordulóján Klaus elnök kegyelemben részesítette az ország börtön-lakosságának az egynegyedét, írja a WSJ. Frászos lehet ezután Prágában, éjjel, az utcán, bár erre rácáfol az, hogy csak a piti bűnözők szabadultak, a nehéz fiúk még most is rács mögött búslakodnak.

Tovább lapozok. A „Lincoln” vezet az Oscarra jelölt filmek között, a kanadaiak tiltakoznak egy olajvezeték megépítése ellen ( lám, nekik is van valamiféle Verespatakjuk  :-) ), Kína kereskedelmi többletbevételei tovább nőttek, Japán vagyonadó bevezetését tervezi, lezajlott Hugo Chávez beiktatása … Hugo Chávez nélkül, és végül a legeslegizgalmasabb cikk az egész kollekcióból: mi történik az elhunyt postafiókjával, facebookjával, twitterével – egyszóval a virtuális térben zajló életével, a halála után? Annyira érdekes a téma és cikk, hogy talán írnék róla egy egész történetet, bejegyzést, ha a visszajelzéseitekből azt látom, hogy többünket is érdekel. Tegye föl a kezét aki szeretne erről többet tudni ;-)

A WSJ belsejében téli vakációs melléklet lapult. Ebből megtudtam, hogy a legújabb, Oakley Airwave márkájú, bluetooth kapcsolatra képes síszemüveg lehetővé teszi pl. az emailek olvasását lesiklás közben. Vigyázat, ha már megvettétek, ezt a bejegyzést ne a pályán, csusszanás közben olvassátok, hisz ha nagyon belefeledkeztek, bukfenc lehet a vége!

Az én esetemben szerencsére másképp történt, amint felpillantottam a lapból, az Airbus épp simán landolt a jeges bukaresti pályán. Leszállás, a rögtönzött sajtószemle véget ért. Tanultam belőle.

A fotók forrása:  rákattintva mindenikre külön-külön.

 

Hozzászólások

A szerzőről: Tódor Andor

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Szasz Istvan szerint:

    Nahat! Andor kivancsiva tettel ugyhogy en szemely szerint varom a folytatast Na meg valaki?????? :-)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Biztonsági Kód:

Rouge Boutique Decor

Hírlevél



 

Keresés a honlapon

Facebook

Fő szponzor

Szponzorok

as-banner-resized

Rouge Boutique Decor

Címkék

Google Translate