Én utazom, Te utazol, Ő utazik, Mi ... ? • Hobby Turmix
ápr
24
2012

Én utazom, Te utazol, Ő utazik, Mi … ?

Mindenki utazik ? Mindenki nyaral ? Mindenki volt életében legalább egyszer egy tengerparton ? Ki mennyit utazik életében ? Ki hány országot pipálhat ki mondjuk 10 vagy 20 év alatt ? Cél a mennyiség vagy a minőség ? Ez cél ? 

Már jó pár napja gondolkodom az új témánkon. Elsőre roppant egyszerűnek tűnt a feledat. Imádok utazni, nyaralni, világot látni. A tegerpartok pedig a “kedvenceim”. És aztán, hirtelen mellbevágott egy gondolat. Ha utazásról, nyaralásról akarok írni, akkor ez nem fog mindenkinek tetszeni, azok közül akik a honlapot figyelemmel követték eddig. Ez nem fog mindenkit érdekelni. És akkor felmerült egy másik kérdés : a lazúrozás vagy a tapétázás mindenkit érdekelt ? Biztosan, nem. És akkor most ez, miért zavar ? Azért mert talán elvesztek egy pár alig megszerzett olvasót ( követőt) ? Ez tényleg rossz lenne, de a honlap Bemutatkozó oldalán írtam erről, tehát számítanak rá, hogy “turmixoljuk a témákat”. És remélem, a hűséges olvasók visszatérnek, ha elég érdekesek lesznek a következő jegyzetek. De akkor mi van ? Hova lett a komfortérzetem ? Lassan – lassan, amikor nagyon mélyen jártam már a lelkemben, megvilágosodott előttem, hogy miért is frászolok ?! A nyaralás az családi dolog, nem szakmai. Ezért, nem igazán fogok tudni tárgyilagosan írni erről. Emlékek, érzések, érzelmek kerülnek felszínre. És ez az, amire nem számítottam. Ehhez jobban meg kell nyílnom mint eddig. Vajon képes vagyok rá ? Nem válok nevetségessé közben ? Nem lövök túl a célon ? Egyáltalán, hogy ezeket megírtam, máris nem túl sok ?  És akkor mi legyen ?

Jöjjön, aminek jönnie kell. Azért is megcsinálom. … és nekivágok.

A címből az derül ki, hogy mindenki utazik, nyaral, vakációzik … de ez nem így van. Az ismerőseink nagyon nagy része nem utazik. Ki ezért, ki azért. Megvan rá a nyomós okuk.  Ha nekik ez így jó, akkor mi, a többiek miért nem ülünk a fenekünkön itthon ? Szerintem ez az a kérdés, amit tisztázni kéne. Meg kéne vitatni. Addig nem léphetünk tovább. Mi az, ami hajt minket ? Miért jó ez nekünk ? Hónapokig jár az agyunk, megbeszéléseket tartunk a családdal, barátokkal, terveket szövünk, ráhangolódunk, spórolunk, pakolunk és stresszelünk, esetleg még a családdal is veszekedünk mert nem segít … Pedig segítenek ők, csak nekünk az nem jó, inkább akkor ne segítsenek ! És nem férünk be a bőröndbe, és nem kapjuk azt a kis izét amit előző nap vásároltunk és anélkül … és akkor megáll a világ. Már nem akarunk semmit. Nyaralni sem. Itthon akarunk ülni. Kinek kellett ez az egész ? 10-14 napért ? Ekkora felhajtást ! Mi normálisak vagyunk ?  És akkor jön valaki, aki megnyugtat vagy ha nem, megnyugodsz magadtól, és összeszeded magad és az utolsó erőddel lezárod a bőröndöket, meglocsolod a virágokat, rábízod a macskát vagy kutyát a szomszédra és abszolút homályos lelkiállapotban, mikor már a nevedre sem biztos, hogy emlékszel, behuppansz az autóba …

És innen minden egyszerű lesz. Innen minden rutin. Gáz, fék, gáz, kuplung, gáz … Amíg a gyerek vagy gyerekek alszanak. Reméled, hogy a gyerek fáradt, nem sok a kanyar és nem gödrös az aszfalt és, hogy sok száz kilométeren keresztül mélyen fog aludni. Ha szerencséd van, órákig csend van csak az autó motorja és a Te gondolataid járnak. Hol is ? Egy idő után kezdesz magadhoz térni, elemeid feltöltődtek és ismét kezdesz agyalni : a villanyokat leoltottam, a mosógépet kipakoltam, a helyettesítőmnek mindenről beszámoltam, ami fontos volt, elküldtem azt az utolsó e-mailt, … jaj, de vajon mindent bepakoltam ???? Fürdőruha, papucs, napkrém, kalap, strandtáska, törülköző, napszemüveg, olvasnivaló gyereknek-felnőttnek, a gyereknek a kedvenc macija és …. igen ! Megvan ! Tudom már mi maradt otthon ! Megvesszük most az első benzinkútnál vagy majd a strandon ? Inkább most, itt a benzinkútnál biztosan olcsóbb mint a strandon…. És itt az a pillanat, amikor a gyereked felébred. Első kérdése : miért álltunk meg, megérkeztünk ? Hjaaaa, kicsi lányom (kicsi fiam) … És még mennyit megyünk ? Mikor érünk oda ? Ezt megkérdi az elején félóránként, aztán egyre sűrűbben és Te már az összes tündérmesét előadtad és az összes népdalt elénekelted, ha nagyobb a gyerek, akkor a szorzótáblát is elismételtétek, már kívülről fújjátok mindannyian az autóban, már barkochbáztatok is és akkor lehet, hogy elfárad és újra elalszik … De nincs baj, hamarosan megérkeztek … már meleg van, akkor közel lehet a Tenger… és a tűző napsütés eszedbe juttatja, hogy tulajdonképpen Te nem is szeretsz a napozni. Neked az orvos is megmondta, a visszereidet ne rakd ki a napra, és ne ülj egy helyben fél óránál többet és még mit is mondott ? Ja, hogy ne egyél fűszereset, minél kevesebb sült húst, szalmakrumplit … Te jó ég, az emésztőmet is otthon hagytam ! Na most mi legyen ? Az első utad majd a patikába vezetni. Ez van. De akkor gondolkodjunk :  a gyerek szirupja, krém a rovarcsípésekre, szúnyogriasztó berendezés, elemlámpa, gumimatrac, klumpa (vízipapucs), esernyő, esőkabát és a többi és a többi és többi.

És egyszer csak ott van előtted, ott ágaskodik a helységnévtábla. Megérkeztetek …. Ébresztőőőő, megérkeztüüünk   !!! Nééééé, láááátod ? Ott, nem ott, ott amott …  a TENGER !

És ezzel megkezdődött egy új fejezet az életedben. Egy újfajta kifejezés jut eszembe : csapatépítés (teambuilding). A családod a csapat és Ti mind, a játékosok. Egy nyaralás akár tengerparton, akár máshol zajlik, olyan helyzeteket teremt, amiket másképpen nincs ahogyan megtapasztaljál. Ha minden jól megy, a végére egy összecsiszolt, tapasztalt, emlékekkel és fotókkal megpakolt és boldog csapat (család) lesztek. És ez mindent megér !

Hozzászólások

A szerzőről: Tódor Nits Tünde

8 hozzászólás a(z) “Én utazom, Te utazol, Ő utazik, Mi … ?” bejegyzéshez

  1. Erika szerint:

    Hat nagyon igy van a pakolassal jaro stressz!!! De mindent meger az az erzes mikor megerkezel arra a helyre amit mar lehet hogy egy fel evvel azelott lefoglaltal :D

  2. Szasz Istvan szerint:

    De jo……….en mindig az autoval voltam elfoglalva(muszaki stb) a csomagolast a paromra hagytam-biztam es bizza az is megtortent hogy (Felixen) a strand bejaratannal kellett furdoruhat venni………Ja es ha nem lenne egy-ket elmeny akkor nem is lenne igazi kirandulas-nyaralas

  3. Sarany Erzsebet szerint:

    Ez nallunk is igy mukodik de minden jo ha a vege jo.

  4. Hobbyturmix szerint:

    Örvendek és köszönöm, hogy többen is megosszátok az utázással járó tapasztalataitokat !
    Vajon vannak olyan családok, ahol nem így történnek a dolgok ? Ha ige, érdekes lenne megtudni …Ők hogyan csinálják ?

  5. Balogh Kati szerint:

    Igen, inkabb ne segitsenek a pakolassal. Mikor lefekudt mindenki en akkor tudok a legjobban, nyugisan pakolni. Persze ezzel Csabit stresszelem, de mar kezd belenyugodni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Biztonsági Kód:

Rouge Boutique Decor

Hírlevél



 

Keresés a honlapon

Facebook

Fő szponzor

Szponzorok

as-banner-resized

Rouge Boutique Decor

Címkék

Google Translate